Html jövőkép

A HTML info oldalon itt és itt két bejegyzésben azt feszegetik – habár nem hiszem, hogy pontosan ez inspirálta az írót az írásra – hogy milyen is lesz a (közel)jövőben a html szabvány. Én így látom…

Jelenlegi állapot

Jelenleg életben van a html szabvány 2 különböző és az xhtml szabvány 2 különböző típusa. Ezek mellé hozzátehetjük a választható DTD-k közül a 3 legelterjedtebbet. Jön hozzá 2, lassan 3 CSS szabvány, és 2 JavaScript szabvány. Adjuk hozzá a 3 legelterjedtebb böngésző különböző forgalomban és használatban verzióit. Bolondítsuk meg pár csipet RSS és Atom szabvánnyal, majd felforrás után adjunk hozzá két teáskanál WCAG ajánlást. Na aki ezt mind bekanalazza annak garantáltan hasmenése lesz 🙂

Az ideák világa

Ami ideális lenne, hogy létezik egy szervezet ami meghatározza a szabványokat, megalkotja őket úgy, hogy egymással kompatibilisek és összeférhetőek legyenek, a böngészők (érts ezalatt bármit ami képes feldolgozni egy html oldalt) pedig gyorsan és teljesen implementálják a szabványt. Persze ilyen körülmények között a 11 éves szomszéd Pistike is bármikor össze tudna rottyantani egy jól működő keresztplatformos biztonságos webalkalmazást, a webfejlesztők pedig munka nélkül maradnának.

A valóság

A nyelv amit ma használunk a weblapok felépítésére 10 éve nem változott. A web viszont az elmúlt 10 évben hihetetlenül sokat változott. Ez magával hoz egy sor problémát. Jelenleg mondjuk egy három oszlopos weblap kialakítására két módszer létezik. Táblázatok, amik egyáltalán nem erre valók és CSS amivel meg lehet szépen csinálni, de ha őszinték akarunk lenni akkor be kell ismernünk, hogy nem éppen ideális. A formokból hiányoznak új kommunikációs eszközök, és azon olyan méltán népszerű megoldások mint az AJAX sem bírnak még teljes támogatottságot.

A Microsoft

A fenti szituációt rontja, hogy a MS olyan nagy ívben tojik a webes szabványok betartására, hogy háromszor körbeéri a Földet. Amiben csak lehet eltér a szabványoktól aztán próbálja mindenkire ráerőszakolni azt. A legközismertebb böngésző viszont az ő terméke. Mondjuk amennyiben a böngészőt úgy definiáljuk, hogy egy program ami képes weblapokat megjeleníteni, akkor az IE biztosan nem tartozik a böngészők közé, de ettől függetlenül nagyon sokat használják böngészésre. Valahol a neten láttam egyszer egy grafikont ami a webfejlesztéshez szükséges időt szemléltette. Nem emlékszem pontosan az arányokra ami ezen a grafikonon volt, de személyes tapasztalatom szerint néha 1 egységnyi idő egy alkalmazás összerakása és 3 egységnyi idő az IE kompatibilissá tétele. Viccesen hangzik de az igazság.

Kinek jók a szabványok a weben?

Általánosságban elmondható, hogy a sztenderdek megkönnyítik a programozók munkáját. Ha nekik könnyebb dolguk van maguknak a funkcióknak a megvalósításával, akkor szívesen áldozzák az idejüket a használhatóság, design vagy a kényelem fejlesztésére. Ennél fogva a usereknek is jók a szabványok. A böngésző gyártóknak is jó, mert tudják, hogy várhatóan milyen oldalakt kel majd megjeleníteniük.

Sztenderdek pro és kontra

De hát akkor most mi van? Miért nem az ideális állapot felé tartunk? Többek között azért mert szerintem jelenleg a weben az elérhető tartalom elenyészően kis százalékban szabványos. Ha van egy böngészőm ami ezt az elenyészően kis százalékot képes csak helyesen megjeleníteni, a többit nem, akkor a piac gyorsan ki fog dobni a ringből. Vagyis muszáj szabványtalan oldalak megjelenítésére kész böngészőt gyártani.

A másik ok amikor a fejlesztők nem követik a sztenderdet. Mert gyorsabb vagy éppen hasznosabb. Mondjuk van egy web alkalmazásom ami erősen használja a JavaScriptet. Az általános elvárás, hogy úgy kell megalkotni az alkalmazást, hogy JS nélkül (kikapcsolt JS-sel) is működőképes legyen. Viszont vannak olyan esetek amikor kikapcsolt JS mellett az alkalmazás értelmét veszti. Egy ilyen típusú problémát jelenleg nem lehet szabványosan kezelni.

Vagy nézhetünk egy egyszerűbb példát a <b> és a <span style=”font-weight:bold”> ugyanazt a látvány fogja eredményezni, csak a szabványos span változat 30 karakterrel hosszabban írja le ezt. Namármost ha van egy oldalunk sok vastagítanivalóval akkor jelentős file méret növekedést okozhat ha ragaszkodunk a szabványhoz.

Ahogy én látom a jövőt

A magam részéről arra számítok, hogy a web ilyen gyors fejlődése és népszerűsödése mellett a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Egyre több és komolyabb üzleti igény lesz általánosan és széles körben használható webalkalmazások elkészítésére és működtetésére. Ez pedig (remélem) ki fogja kényszeríteni, hogy a felhasználói igények alapján legyen kidolgozva a szabvány és minden böngésző támogassa azt amennyire csak lehet. Szükség van a html fejlesztésére a fenti pár megemlített és a sok-sok meg nem említett probléma kezelésére.

Aztán, hogy ez mikor és milyen formában valósul meg, arra még tippelni sem merek. És ti?

9 thoughts on “Html jövőkép

  1. “Az ideák világa”: votlam webkonferencián, ott volt egy előadás a css3-ról. amennyiben megérkezik úgy minden gondunk elszáll! csak legyen támogatás is hozzá 😉

    grid rulz
    – kisPocok –

  2. “Sztenderdek pro és kontra”: azért kikapcsolt js-el mondjuk egy levelező rendszernek még kéne mennie… (szerintem).

    Pro: Gmail – Kontra: Freemail.

    Utóbbit ajánlom megtekinteni JS nélkül 1szer (JS-el is csak 1szer ;). Hát nem szép, hogy a legnagyobb hazai e-mail szolgálltató mennyire igénytelen?

    – kisPocok –

  3. kisPocok: Itt arra utaltam, hogy ha még működik is a gamil a felhasználók döntő többsége azért használja mert egy jól működő felületet kap. Szóval valahogy ott vagyunk mint asztali alkalmazásoknál a drag’n drop. Működik a programunk egér nélkül is de ha dobáéózni akarunk akkor mindenki az egérhez nyúl. Kifinomult webes eszközökhöz meg kell a a JS.

  4. Láttunk már ilyet, nincs sok újdonság a nap alatt. Most a web ott tart, mint az MS-DOS volt anno. Ha szép dolgot akartál csinálni, akkor erősen kellett a videokártyák funkcióit használnod. No de azt meg mindegyiknél máshogyan kellett, ezért csináltál külön megjelenítő részeket Tridenthez, Paradise-hoz, stb. Aztán ugyanez a hangkártyára is jött. Aztán megjelentek library-k, amiknek csak megmondtad, hogy “rakd ki a pontot ide ni” és kirakta – nem kellett a videokártyával foglalkozni. Majd jött a VESA és szabványosított. Hangkártyát is szabványosított, csak annak már nem volt ideje elterjedni, mert jött a MS és a Win95, no meg a DirectX. Aztán hogy ne legyen egyszerű, később becsatlakozott a 3D-nél az OpenGL is.

    Szerintem weben is ugyanez lesz (marad). Több szabvány, több értelmezés. Legfeljebb olyan library-ket használunk, amik elvannak a böngésző-inkompatibilitásokkal, én meg azt mondom, hogy “csinálj combo boxot ide ni”.

    De azért reménykedem, hogy megunja a w3c és keresztülhasítja a káoszt, mint anno a VESA.

  5. Ami a Microsoft-ot illeti, újonnan nagyon komolyan veszi a szabvanyok betartasat. Ne feledjük, hogy az Ajax a Microsoft érdeme, és úgy néz ki W3C szabvány lesz belőle (http://www.w3.org/TR/XMLHttpRequest/). Ha a böngészőkbe csakis kizárólag szabványos dolgokat implementáltak volna a cégek, akkor ma még sehol sem lennénk: nem lenne Ajax, nem lenne WYSIWYG, DHTML. Az innovációt a cégeknek kell csinálni, nem a W3C-nek. A W3C csak később szabványosithatja a de-facto standarddá vált technológiákat (mint pl. XmlHttpRequest). És a Netscape? A Netscape böngésző talán szent volt? Ha valaki azt mondja, hogy a Microsoft nem támogatja a webes szabványokat, az hülyeségeket beszél, nyilván az irigység szól belőle, vagy elvakult open source fanatikus, aki nem tud objektiv lenni. Az is lehet, hogy megszokásból szidod a Microsoftot.
    Az Internet Explorer következő verziói sokkal jobban fogják majd támogtani a CSS-t, DOM level 3, stb. Vagyis a Microsoft azon dolgozik gőzerővel, hogy behozza lemaradását, azaz minél szabványosabb böngészőt szándékozik kiadni, hiszen másképpen nem lehet versenyben maradni.

    Ami pedig a HTML jövőjét illeti. Nem a HTML a leggyengébb láncszem, hanem a CSS.

    A W3C 2002-óta dolgozik a CSS 2.1 specifikáción. A CSS3 befejezésére még legalább 4 évet kell várnunk.
    Hogyan implementálják a böngészők a CSS3-at, ha még el sem készült? Úgy tudom, még a CSS2.1-es sem készült még el.
    Többet lehet olvasni erről itt: http://fantasai.inkedblade.net/weblog/

    A további fejlődés már nem a szabványos megjelenitőrétegre fog épülni. Az alternativ megjelenitőrétegek mentesek a szabványos megjelenitőréteg nyavalyáitól (lassú fejlődés, várni mig mindenki upgradeol, inkompatibilitás,..).
    A html-t továbbra is használni fogják, de egyre több webalkalmazás az alternativákra fog épiteni: Flash, Silverlight, stb.

    A HTML, mint “document retrieval system” bevállt. Most “application delivery system”-re van szükségünk, és nem hinném, hogy a HTML/CSS/JavaScript páros erre tökéletes lenne. Miért is lenne szükség egy W3C-szabványos “application delivery system”-re? Olyan nagy probléma letölteni azt a kis Silverlight-ot?
    Mire jó az, ha a keresőrobot beindexeli a webalkalmazásunkat? Az adatok legyenek elérhetők pl. RESTul webszolgáltatáson keresztül, és ezt fogja megjeleniteni egy pl. Silverlight, vagy Adobe Flex alkalmazás. Mindenki jól jár, az adatok nyitottak, hozzáférhetők bárki számára. Akinek nem tetszik a Silverlight, az irhat más kliens alkalmazást mondjuk Flash-ben, vagy bármi másban.

  6. Attila: Az MS-t nem megszokásból szidom, hanem mert sok plusz munkát ad, mert visszaélhet a piaci helyzetével. Az IE7-re is az volt az ígéret, hogy ilyenolyan szabványos lesz, de nem lett. A CSS kétségtelenül gyönge és a többi megállapításoddal is egyet tudok érteni, de erősen kétlem, hogy a Silverlight lesz a megoldás. Meglátjuk 🙂

  7. Nem értem miért azt jött le nektek, hogy én a Silverlightot erőltetem, vagy hogy abban látom a jövőt.

    Csak annyit mondtam, hogy szerény véleményem szerint az alternativ megjelenitőréteges megoldásokban látom a jövőt.
    Az Adobe Flex-et is emlitettem. Elismerem a Silverlight szót 4-szer is leirtam, mig a Flash-t csak 2x.
    Talán fel kellett volna sorolnom az összeset (Adobe Flex, OpenLaszlo, JavaFx, Silverlight,..).

    Visszautasitom, hogy erőltetném a Silverlightot. Én előitéletek, fóbiák nélkül objektivan próbáltam meg leirni véleményemet.
    Nem akarok vitatkozni senkivel, mindenkinek van szubjektiv véleménye, de ez sokszor a kellő tájékozatlanság miatt nem éppen objektiv, ill. elfogult (ez egy személyes blog esetében megbocsátható).
    A témához többet nem irok. Köszönöm, hogy leirhattam véleményemet.

    Úgy gondolom 2-3 év múlva már tudni fogjuk, kinek volt igaza :).

  8. Lehet, hogy ez lesz a jövő, ahogy írod, nekem nem is ezzel van a „problémám”, hanem azzal, hogy ha már ilyen irányba mozdul el a fejlődés, az ne csak egyplatformos legyen. Lehet, hogy a maga nemében a Silverlight az Isten, ezt nem vonom kétségbe. De miért olyan nagy „elvárás” 2008-ban, hogy egy jól kezelhető multiplatformos megoldás terjedjen, s ne egy internet-technológiában igencsak sereghajtó multi saját licencelésű zár rendszere?

    Utólag is elnézést Attila, ha bántónak érezted amit írtam, s hogy lásd én sem vagyok egy beszűkűlt HTML 4.01 fanatics, leírom, hogy az Adobe AIR kifejezetten tetszik (jó, tudom ez nem teljsen a web alternatívája).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.