Történetünk első lépésében arra kerestem a megoldást, hogy hogyan lehet egy futó rendszert menet közben teljesen átépíteni. A több lehetséges megközelítés közül a béka módszert választottam, azaz azt, hogy szépen elemenként kifejlesztünk egy funkciót és aktiválásakor kiiktatjuk a régi rendszer részt. Lássuk a hogyant! »»

A relációs adatbázisok előnyei közül ma a tranzakciókezelést szolgáljuk fel ebédre. Egy tranzakció tulajdonképpen egy nagy tányér SQL művelet amelyeknek csak együtt van értelme. Tipikus példa erre egy banki átutalás, amelynek során (jó esetben) az egyik számla egyenlegét akkor csökkentjük amikor a másikét növeljük. »»

A SELECT-tel már ismerkedtünk az 5. részben, de van jónéhány egyéb parancs és kiegészítés ami gyakran használatos a SELECT utasításokban. Ezek közül küldjük most a boncasztalra azt a párat amit garantáltan minden projektben használni fogunk. »»

Az 5. részben előkerültek az indexek témája, de akkor elfutottunk előlük. Mostanra elég bátorságot szedtünk össze, hogy szembenézzünk velük és rabszolgamunkára kényszerítsük őket. Az indexek igen hasznos segédeszközök gyakorlatilag elvétve akadnak olyan helyzetek amikor ne használnák őket. »»

Gondoltam ízelítőnek már írtam eleget, aki kellőképpen mohóvá vált az biztos elkezd keresni egy könyvet a témában. Végiglapoztam a megrendelhető könyveket és itt felsorolok párat ami szerintem hasznos lehet a témával ismerkedőknek és a tudásukat mélyíteni akaróknak. »»

A következő leírás kipróbálgatására szükségünk lesz egy adatokkal feltöltött adatbázisra. Akinek nincs éppen kéznél az letöltheti innen. Ebben a részben a táblakapcsolatokkal fogunk mélyebb ismeretségbe keveredni. »»

Ha az előző részben ismertetett adatbázist sikerült létrehoznunk magunktól (vagy a mellékelt sql script segítségével) akkor elkezdhetünk ismerkedni azokkal az SQL parancsokkal amelyek segítségével az adatbázisunkba adatokat tudunk elhelyezni, illetve adatokat tudunk lekérni. »»

Elég volt a dumából, ideje lenne nekilátni a valódi munkának! A türelmetlenség legalább akkora erénye a jó programozónak mint amekkora hátránya. A megfelelő tervezés és háttérinformációk sok későbbi többlet munkától kímél meg bennünket. Kellőképpen telepumpáltuk a fejünket az okossággal, szóval akkor hajrá! »»

Elvi tudásunkhoz már csak egyetlen dolog hiányzik, mivel eddig nem beszéltünk a MySQL által használt adattípusokról. Az adatbázisunk tábláiban minden oszlopnak meg kell adnunk egy adattípust. Ez a definíció azt mondja meg, hogy az adott oszlopban miféle adatot tárolhatunk. A kiválasztott adattípus több kisebb-nagyobb következménnyel jár. »»

Adatokat sokféle módon tárolhatunk de az biztos, hogy bizonyos méret felett a saját dolgunkat könnyítjük meg ha valamilyen struktúrába szervezzük őket. Így vagyunk ezzel mindennel amiben kereséseket akarunk végezni. Ezért van egy fiókunk a zokniknak és a gatyáknak, egy az ingeknek és egy a pólóknak. Helykihasználtság szempontjából rakhatnánk mindent egybe is, de így sokkal nehezebb lenne megtalálni a kedvenc piros-citromsárga kockás szerencse zokninkat. No, ilyen egy adatbázis. »»

Most kezdek el összerakni egy böngészőben futó könyvelőprogramot. Ehhez tervezem az adatbázis szerkezetét. Elkelne ebben némi elvi segítség. Kérem SQL szakértők ne kíméljenek. »»

Ráment egy napom mire nagy nehezen összeraktam, hogy az OpenOffice.Org Base-ben hogyan lehet egy MySql adatbázissal kapcsolatot felépíteni. Remélem ez a rövid leírás segítségére lesz a többi ilyen nehéz felfogású emberkének mint én. »»