A következő leírás kipróbálgatására szükségünk lesz egy adatokkal feltöltött adatbázisra. Akinek nincs éppen kéznél az letöltheti innen. Ebben a részben a táblakapcsolatokkal fogunk mélyebb ismeretségbe keveredni. »»

Az 1.2-es CakePHP sok mindenben megkönnyíti a dolgunkat, köztük a projektünk nemzetközivé tételében is. Ha több nyelven is elérhetővé akarjuk tenni a webalkalmazásunkat akkor a következőket kell tennünk. »»

Ha az előző részben ismertetett adatbázist sikerült létrehoznunk magunktól (vagy a mellékelt sql script segítségével) akkor elkezdhetünk ismerkedni azokkal az SQL parancsokkal amelyek segítségével az adatbázisunkba adatokat tudunk elhelyezni, illetve adatokat tudunk lekérni. »»

Elég volt a dumából, ideje lenne nekilátni a valódi munkának! A türelmetlenség legalább akkora erénye a jó programozónak mint amekkora hátránya. A megfelelő tervezés és háttérinformációk sok későbbi többlet munkától kímél meg bennünket. Kellőképpen telepumpáltuk a fejünket az okossággal, szóval akkor hajrá! »»

Elvi tudásunkhoz már csak egyetlen dolog hiányzik, mivel eddig nem beszéltünk a MySQL által használt adattípusokról. Az adatbázisunk tábláiban minden oszlopnak meg kell adnunk egy adattípust. Ez a definíció azt mondja meg, hogy az adott oszlopban miféle adatot tárolhatunk. A kiválasztott adattípus több kisebb-nagyobb következménnyel jár. »»

Adatokat sokféle módon tárolhatunk de az biztos, hogy bizonyos méret felett a saját dolgunkat könnyítjük meg ha valamilyen struktúrába szervezzük őket. Így vagyunk ezzel mindennel amiben kereséseket akarunk végezni. Ezért van egy fiókunk a zokniknak és a gatyáknak, egy az ingeknek és egy a pólóknak. Helykihasználtság szempontjából rakhatnánk mindent egybe is, de így sokkal nehezebb lenne megtalálni a kedvenc piros-citromsárga kockás szerencse zokninkat. No, ilyen egy adatbázis. »»

Miután kiválogattuk a használni kívánt eszközöket és háttéralkalmazásokat az igények alapján összeállíthatjuk a megvalósítási ütemtervet. Persze ez még mindig azok közé a lépések közé tartozik amit a programozók szeretnek ignorálni, de anélkül, hogy átgondolnánk a megvalósítás fázisait nem ugorhatunk bele a kódba. »»

Az igények felmérése nem csak azért fontos, hogy tiszta legyen mind megrendelői mind kivitelezői szempontból, hogy miről is szól maga a projekt. Ezen felül ez az a lista amely alapján kiválasztjuk a megvalósításhoz használandó eszközöket. »»

Projekt építkezésbe kezdtem. A projekt egy webes felületen működő könyvelőprogram elkészítésébe. Gondoltam minden lényeges vagy érdekes lépést megírok. Próbálok mindenhol elsősorban általánosságban írni aztán kitérni a konkrét megvalósításra. »»

Az előző részben megismerkedtünk a legfontosabb elvi alapokkal amelyek szükségesek ahhoz, hogy több nyelven beszélő webalkalmazásokat hozzunk létre. Most nézzük meg, hogy hogyan néz ki a gettext használata a gyakorlatban. »»

Ha szeretnénk webes alkalmazásainkat a nagyvilág számára is használhatóvá tenni, akkor előbb-utóbb biztosan belefutunk abba a problémába, hogy valahogy többnyelvűsíteni kellene az alkalmazást. Elvileg nem egy nagy feladat, csak a szövegeket kell kicserélni a másik nyelvbeli megfelelőjére. De hogyan is? »»

Régóta mardos a bú amiért egyik kedvenc Firefox kiterjesztésem a ColorZilla nem volt hajlandó életre kelni Ubuntu alatt. Sok felhasználó vetette magát a tengerbe bánatában annál is inkább, hogy ugyan sok megoldási ötlet található a neten eddig nekem egyik sem működött. De most… »»

Lezajlott az alapozó webszerkesztő tanfolyam amiről írtam korábban. Amit lehetett felvettem, hogy le lehessen tölteni. Íme, közkincssé tétetik. Letölthető hanganyag mp3-ban, a vetítés odp-ben és pdf-ben. Szint: kezdő. »»

A PayPal egy online pénzküldési rendszer. Fogadhatunk és küldhetünk a segítségével pénzt akár bankkártya vagy bankszámla nélkül is. Kis összegű tranzakciók esetében ideális és biztonságos megoldás. »»

Új domain alá költözni nem mindig fájdalommentes feladat. Az ember könnyen szembekerülhet eltérő szerverbeálításokkal és más nyalánkságokkal amelyek elszaporítják ősz hajszálaink számát. Lássuk lépésenként, hogy mit is kell tennünk ha egy működő worpress alapú weboldalt új domainra mozgatjuk. A történet apropója, hogy az rrd.1108.cc domainról áttelepültem a webmania.cc domainre. »»

Sokadszorra szembesülök azzal, hogy itthon a sokszor elmarasztalt állami szektor mellett az üzleti szektor is hagy némi kívánnivalót maga után internetes területen. A húzóágazati csúcsmobilszolgáltatók ügyfélszolgálata időnként egy gilisztáknak szánt sporcipőre hasonlít. »»

A Parallels több operációs rendszer egyidejű futtatását teszi lehetővé újraindítás nélkül. Az alkalmazás feltelepítése után tetszőleges számú és típusú operációs rendszer futtatását teszi lehetővé az alap operációs rendszeren belül. A rendszerek közötti váltás nem igényel újraindítást, a másodlagos operációs rendszerek egyszerűen csak egy ablakban futnak mint bármely más program. »»

Ha szeretnénk hangokat is adni webalkalmazásunkhoz, akkor eléggé meg van kötve a kezünk. Praktikusan a Flash az egyedüli elérhető opció. A scriptaculous itt is a segítségünkre siet és lehetővé teszi Flash nélkül hangok (pontosabban mp3) lejátszását. »»

A csúszkák az asztali alkalmazásokban sem megszokott bizgentyűk, pedig vizuális alkatúaknak sokkal szemléletesebben kezelnek számszerű változásokat mint bármi más. Egy csúszka általában egy értéktartományt ábrázol, amin belül a user választhat. »»

A helyben szerkesztők (inline editors) olyan eszközök amelyek az alapból nem szerkeszthető elemeket, mint a <p> vagy <h1>, szerkeszthetővé tesznek egy szimpla katt hatására. »»

Mint a mókus fenn a fán, a webszerkesztő oly vidám, bármit berak most a DOM-ba. Elő a kőműveskanalakat kispajtások, DOM-ot építünk! »»

Ami igazi életet pumpált és “én is azonnal akarom”-má tette az ajaxot az kétségtelenül az autocompletion, azaz az automatikus kiegészítés. Ez a bizgentyű bebizonyította, hogy igenis lehet újfajta, a usereknek hasznos elemeket építeni html alapokon. »»

A dragndrop területén speciális eset amikor szeretnénk sorbarendezni különböző elemeket. Egy ilyen sorrend megváltoztató bizgentyű dragndrop nélkül igazi rémálom a user számára. A scriptaculous erre a problémára a Sortable objektumot adja a kezünkbe. »»

Sorozatunk harmadik részében a scriptaculous drag and drop moduljával fogunk megismerkedni melynek használatával remélhetőleg pár percen belül képesek leszünk webalkalmazásunkban mindenféle elemet ide-oda dobálni. »»

Az első részben megismerkedhettünk a scriptaculous efektjeivel általánosságban. Ez a rész az efektek finomhangolását az átmenet szabályozását és a várkozási sor manipulálását mutatja be. »»