Usability vs user

yodaSzerencsére itthon is kezdenek felértékelődni a weblapok / webappok használhatósági szempontjai. No nem a pár milliárdos állami pénzekből épülő szörnyek esetében, hanem olyan oldalaknál vehető észre a usability irányába történő változtatgatások vonala akik pénzt akarnak csinálni. A usability vagy használhatóság nem szabadna, hogy kérdés legyen még 2009-ben. Azonban az is megfigyelhető, hogy bizonyos aspektusai túlhangsúlyozattá kezdenek válni. Lenne pár lapszélre való megjegyzésem.

Kezdjük azzal, hogy mindenki tudja, hogy a vonzó user interface a beetetés legfontosabb eleme. Azaz ha jól néz ki valami akkor többnyire szívesebben használják. Sőt egy-egy jól kinéző de funkcionálisan elcsökött alkalmazás meglehetősen nagy és stabil rajongótábort képes maga köré építeni, mint pár “I” betűvel kezdődő cucc. Személyes tapasztalatom is az volt, hogy az irodánkban addig volt a Linux gagyi és használhatatlan amíg fel nem tettem a gépekre a Compiz-t. Amióta az ablakok gumiszerűen mozognak ha ide-oda cibáljuk őket mindenki szereti a Linuxot.

Az átlag usert nem érdekli ha egy szép felület nehezen használható. Kivételt ez alól a szabály alól csak a hímnemű programozók alkotnak, de ha nem ők a célcsoportunk akkor nyugodtan számolhatunk ezzel a jelenséggel.

A használhatóság fontos és jól körülhatárolható terület. De korántsem annyira létkérdés mint amennyire páran próbálják bemutatni. Az már egy másik kérdés, hogy egy jobb érzésű fejlesztő nem ad ki a kezéből olyan terméket amelyen az alkotóján kívül senki sem igazodik ki. Legalább egy laza használhatósági elemzésen minden projektet át kellene ereszteni, azaz leültetni valakit, hogy próbálja ki és szépen és csendben végignézni, hogy mit szerencsétlenkedik vele a nyomorult. Egy ilyen laza tesztből sokszor rengeteg hasznos információ és javítani vagy lecserélni való dolog fog összegyűlni.

Igen, törekedjünk arra, hogy a létrehozott szolgáltatásunk usability szempontból megfelelőek legyenek. Fogadjuk el, hogy egy kevéssé használható weboldal – ami akár csak egy hiányzó, vagy rosszul működő keresési funkciót jelent – anyagi kockázattal jár, azaz megrendeléseket, vásárlókat veszíthetünk velük. E mellett azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha az alkalmazásunk nagyjából úgy viselkedik mint ahogyan a legtöbb user elvárná akkor bizony a design nagyobb hatást fog gyakorolni mint a használhatóság.

Vagyis egy design vagy usability kérdésben minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott funkció mennyire alapvető használhatóság szempontból és e szerint priorizálni a kérdést.

4 thoughts on “Usability vs user

  1. “Azaz ha jól néz ki valami akkor többnyire szívesebben használják. Sőt egy-egy jól kinéző de funkcionálisan elcsökött alkalmazás meglehetősen nagy és stabil rajongótábort képes maga köré építeni”

    Tipikus ellenpélda: myvip 🙂 ronda is, iframe is, de jókor volt jó helyen 🙂

  2. Sajnos ehhez nem tudok hozzászólni, mert hímnemű programozó vagyok. De azért, ha betartjuk a usability szabályokat, akkor azért egyszerűbb weboldalt építeni. A szépség pedig a megfelelően használt színekből, a jó arányokból jöhet.

  3. Én mostanában azzal találkoztam, hogy nem csak maga a weblap nem volt megfelelő használhatóság szempontjából, hanem az admin felület sem, ami hozzá tartozott. Az adott lapnál pedig nagyon fontos lett volna az admin könnyű használhatósága, mivel egy pizzéria weblapjáról volt szó, és sokszor sokat változtatnak az adatbázisukon…
    Mikor én odaültem elé, még én is sokáig nézegettem mire megtaláltam benne a logikát, pedig magam is a fent említett hímnemű programozók közé tartozom, akiknek írták, azoknak az is gondot okozott, h egy termék árát megváltoztassák, vagy sorrendet állítsanak…

  4. Nyilván nem mindegy üzletileg, hogy egy alkalmazással mikor találkozik a közönség. Mindenhez hozzá lehet szokni és ha már hozzászoktak, akkor ragaszkodnak hozzá a felhasználói. A szocial site-ok nem jó példák, mert egészen más tényezők miatt teszik le a voksuka egyik vagy másik mellett. Többet számít, hogy melyikben van több az ismerősikből.

    A design kérdésében más véleményen vagyok. Nem számít sokat, hacsak nem szélsőségesen elrontott. Egy közepes design is tud szuper profitot termelni, ha a tartalom értékes. A Gmail milyen designnal terjedt el?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.