jogTavaly olvastam valamikor, hogy egy kínai úriember egy kard segitségével egy fejjel alacsonyabbá tette a barátját, mert az ellopott tőle egy internetes szerepjátékban használt sárkányölő kardot. Most, hogy Németországban elfogadták és kezdik alkalmazni a hacker ellenes törvényt újra eszembe jutott ez az eset.

A jogalkotás összetettsége miatt általában meglehetősen lassan reagál mindenféle újításra. A számítástechnika és az internet világa a maga hihetetlen gyorsan változó volta miatt alaposan feladja a nemzetközi jogalkotásnak a leckét.

A fenti kínai történet úgy esett meg, hogy adva volt az egyik kínai akinek volt egy regisztrált karaktere a legnépszerűbb kínai internetes szerepjátékban. A karakter jól fel volt tápolva és valahogyan megszerzett egy sárkányölő kardot amivel halomra gyilkolhatta a szerepjáték többi tagját újabb pontokat szerezve magának. Főhősünk elment egy hétvégére és addig kölcsönadta a sárkányölőt barátja karakterének, hagy tápolja magát pár napig. A barát meg fogta magát és pár százezer forintnak megfelelő összegért eladta egy másik arcnak a sárkányölőt. Persze nem a virtuális világ pénzét kapta érte, hanem kőkemény kínai yuant. A jó üzletet elkezdte megünnepelni. Ez azt jelentette, hogy addig ivott, míg a cimborája fel nem kereste, hogy kéri vissza a sárkányölőt. Megmondta neki, hogy nem áll módjában visszaadni, mivel el is adta, és a pénz felét meg már el is itta. Ezt a lépését nem nézte a cimbora valami jó szemmel és bánatában lecsapta a haver fejét.

A kínai bíróság elítélte emberünket. Az próbált azzal védekezni, hogy a haverja kirabolta, de a bíróság elutasitotta az érveit, mivelhogy egy virtuális, azaz nem létező eszközt, a sárkányölőt, nem lehet sem birtokolni, sem ellopni.

A magyar törvénykezés is hasonlóképpen vélekedik az ilyen és ehhez hasonló ügyekről. Például APEH szerint nem létezett a PayPal számlán lévő pénz. Egészen addig amíg az valódi pénzre nem volt váltható. így amíg ugyan gyűlhetett a PayPal számlán a pénz, és azt tényleges árukra költhettük az APEH nem volt kíváncsi rá. Mivel ha a pénz nem tud megjelenni egy valódi bankszámlán, akkor nem is létezik.

A jogi rendezetlenség számtalanféle visszaélésre ad lehetőséget. Olyan is előfordul, hogy beregisztrál valaki egy domaint és elindít rajta egy sikeres szolgáltatást. Egyszer csak 2 év múlva azon kapja magát, hogy a regisztrátor nem hajlandó meghosszabbítani a regisztrációt. A domain lejár és a regisztrátor kedvesen felkínálja neki, hogy pár ezer dollárért megkaphatja.

Úgy állunk ezekkel az ügyekkel is mint a virusokkal. A legjobb esetben is csak utólag tudunk rá reagálni. Másrészről pedig mivel a jogalkotás elég nagy késében van a legtöbbször csak valami ráerőltetet hasonlóság alapján lehet elítélni az elkövetőt. Vegyük mondjuk az iwiw-et mint egy ingyenes szolgáltatást. Ha beregisztrálok és elinditok egy hoaxot valami olyan szöveggel, hogy “küld el ezt a levelet minden ismerősödnek és akkor kapsz egy meghívót” és jó esetben erősen belassítom vele a teljes rendszert, akkor csak elég mondvacsinált alapokon tudnak elővenni. Mivel a felhasználók nem fizetnek a szolgáltatásért első körben nem mondhatják, hogy bármilyen anyagi kárt okoztam volna. A hírdetők sem panaszkodhatnak, hiszen a szolgáltatás él, a hírdetéseik megjelennek, csak minden lassul, a felhasználók meg bosszankodnak. Ha lelkesen szana széjjel hoaxolom magam és mondjuk kizárnak, akkor egyrészt 1 perc múlva beregisztrálom újra magam, másrészről meg ha esetleg a felhasználási feltételek között nem sorolták fel, hogy na hoaxolni azt nem szabad, akkor még jól fel is jelenthetem őket, hogy ok nélkül kizártak, és ezzel nem férek hozzá a saját, bizalmas adataimhoz.

Kérdésessé válnak a nem létező dolgok tulajdonviszonyai. Ok, beregisztrálok egy blogszolgáltatóhoz. Elkezdek írni. Ha jó vagyok pár hónap alatt akár néhány tízezer találat lehet az oldalamon naponta. Kezd üzleti értéke lenni az írásaimnak. De kié a blogbejegyzések tulajdonjoga? Az enyém vagy a szolgáltatóé? Mondjuk kirakok pár hirdetést a blogra amiből megélek. Egyszer csak mondjuk egy technikai hibái miatt véletlenül törlődik mindenem. Más szavakkal megszűnik a megélhetési forrásom. Beperelhetem az ingyenes szolgáltatót aki az elmúlt pár hónapban sok sok munkát beleáldozott abba, hogy legyen maga a szolgáltatás aminek a segítségével írom a blogot?

Sok kérdés nyitott, de a magam részéről egy dolgot biztosnak tartok. Ahogy jönnek az újdonságok az egyes rendszerek, a jog mindig késve fog rá reagálni. Ezekben a köztes időszakban pedig mindíg lesznek emberkék akik a zavarosban halászva sok pénzt fognak kifogni.

Internet és jogalkotás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük