Újra és újra szembesülnünk kell azzal, hogy a széles sávú internet általános elterjedésének ellenére nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy figyelmen kívül hagyjuk a böngésző felé kiküldött adatmennyiséget. A JavaScript – vagy éppen CSS – tömörítés nem új keletű módszer, de ellenére nagyon kevesen élnek vele.
A felhasználók értesítése általános része bármilyen webes és asztali alkalmazásnak. Sajnos az alkalmazások döntő többsége valami durva, ronda, és a folyamatosságot megszakító módon tudatja a felhasználóval, hoyg mi történt. A kis felugró ablakok többé-kevésbé de facto sztenderdé váltak ennek a feladatnak a kezelésére. De a felugró ablakok büdösek. Nekünk valami jobb kell!
Notifying users are common part of any web based and desktop applications. Unfortunately most of the applications use some rude, ugly, nasty and work flow stopping way to let the user know what happened. Alert boxes are more or less the de facto standard for solve this issue. But alert boxes are evil. We need…
Eddigi tapasztalataim alapján a webfejlesztők jobban szeretnek pizzát enni mint dokumentációt írni (cáfoljon meg aki nem ért egyet). Ezzel szemben a dokumentációnak a fejlesztés és a későbbi módosítások során jelentős szerepe van – vagy kellene lennie. Ma reggel feltaláltam egy egyszerű, gyors és hatékony dokumentációs eljárást. Persze lehet, hogy a módszer 30 éve létezik és…
A Firebug nélkülözhetetlen eszköz, de ugye lévén, hogy egy Firefox plugin nem alkalmas az oly “ritkán” előforduló olyan hibák keresésére amelyek kizárólag IE alatt jönnek elő. A Firebug Lite melett elérhetővé vált az XBug Javascript debugger is.
Ha szeretnénk hangokat is adni webalkalmazásunkhoz, akkor eléggé meg van kötve a kezünk. Praktikusan a Flash az egyedüli elérhető opció. A scriptaculous itt is a segítségünkre siet és lehetővé teszi Flash nélkül hangok (pontosabban mp3) lejátszását.
A csúszkák az asztali alkalmazásokban sem megszokott bizgentyűk, pedig vizuális alkatúaknak sokkal szemléletesebben kezelnek számszerű változásokat mint bármi más. Egy csúszka általában egy értéktartományt ábrázol, amin belül a user választhat.
A helyben szerkesztők (inline editors) olyan eszközök amelyek az alapból nem szerkeszthető elemeket, mint a <p> vagy <h1>, szerkeszthetővé tesznek egy szimpla katt hatására.
Mint a mókus fenn a fán, a webszerkesztő oly vidám, bármit berak most a DOM-ba. Elő a kőműveskanalakat kispajtások, DOM-ot építünk!
Ami igazi életet pumpált és “én is azonnal akarom”-má tette az ajaxot az kétségtelenül az autocompletion, azaz az automatikus kiegészítés. Ez a bizgentyű bebizonyította, hogy igenis lehet újfajta, a usereknek hasznos elemeket építeni html alapokon.
A dragndrop területén speciális eset amikor szeretnénk sorbarendezni különböző elemeket. Egy ilyen sorrend megváltoztató bizgentyű dragndrop nélkül igazi rémálom a user számára. A scriptaculous erre a problémára a Sortable objektumot adja a kezünkbe.
Sorozatunk harmadik részében a scriptaculous drag and drop moduljával fogunk megismerkedni melynek használatával remélhetőleg pár percen belül képesek leszünk webalkalmazásunkban mindenféle elemet ide-oda dobálni.
Az első részben megismerkedhettünk a scriptaculous efektjeivel általánosságban. Ez a rész az efektek finomhangolását az átmenet szabályozását és a várkozási sor manipulálását mutatja be.
A scriptaculous egy a prototype keretrendszerre épülő JavaScript keretrendszer, ami segíti a webfejlesztőket, hogy könnyedén adhassanak hozzá a projectjeikhez vizuális efekteket, és ajax alapú megoldásokat. Ebben az első részben az efektekkel ismerkedünk meg.
A formok azok az eszközök amelyeken keresztül a user a legszabadabban tud webalkalmazásunkkal kommunikálni. Alapesetben a formok nem túl intelligensek, de egy kis munkával igen kifinomult eszközökké változtathatjuk őket.
Miután ennyi mindent kiveséztünk a prototype-ot bemutató sorozatunkban egyetlen egy dolog maradt hátra, és ez az Ajax. Valójában az Ajax használat ami a legtöbb JavaScript fejlesztőt arra ösztönöz, hogy beleássa magát valamelyik keretrendszerbe, de azért hagytuk a végére, hogy mindenki ismerkedhessen a prototype többi szolgáltatásával is.
A prototype sok hasznos eszközt ad a kezünkbe a formok kezeléséhez is. Web2 ide vagy oda a formok még mindig a legszélesebben használható interfészek amelyeken keresztül a user tud az alkalmazással kommunikálni.
Az egyik legzavarbaejtőbb JavaScript viselkedés a függvényekben használat this tulajdonsághoz kapcsolódik. Ma ezt küldjük a műtőasztalra.
A mai részben a $ függvényekkel fogunk megismerkedni. Ezek mind amolyan gyorsindítók, vagy rövidítések. Rövidek és okosok.
A Prototype egy JavaScript keretrendszer ami arra hivatott, hogy kibővítse a böngésző JavaScript kezelő környezetét, kibővítse a DOM elemeit, a JavaScript beépített típusait, valamint hogy egyszerű és jól használható függvényeket adjon a fejlesztő kezébe.
Új technikák megoldanak régi problémákat és hoznak újakat. A web 2 is megold egy több mint 10 éve húzódó problémát és webalkalmazásainkat átlépteti egy következő szintre, de ha nem kellő óvatosággal használjuk, akkor új támadási felületet szolgáltathatunk rosszindulatú látogatóknak.
A prototype js keretrendszer sok kellemes meglepetéssel szolgált már eddig a számomra, de most találtam valamit ami megnyerte a kellemes meglepetések 2007-es versenyét. Ez márpedig az, hogy az események namespace-szel rendelkeznek.
Az Ajax X-e eredetileg az XML miatt került oda a végére. A gyakorlat egyre inkább cáfolja az eredeti elképzelést, mert az XML szépen kiszorul a JSON-nal szemben. Perzse ha már lehet választani, akkor jön a dilemma, hogy melyiket is?
Firebug kóstolgatás negyedik felvonás. Amit a profilerről tudni érdemes. 6 perc, 16,8 MB és letölthető innen.
Az ajaxnak mint technológiának egyik hatása a fejlesztőkre nézve, hogy alaposan át kell gondolniuk eddigi elképzelésüket a webről. Az, hogy a lap újratöltése nélkül is tudunk a kliens és a szerver között adatot cserélni olyan lehetőségeket nyit meg előttünk melyek eddig vagy egyáltalán nem voltak a weben elérhetőek, vagy pedig megvalósíthatóak voltak ugyan, de erősen…