Vizuális adatbázis tervezés

Ha szeretnénk valamilyen webes alkalmazást készíteni, akkor biztosan tervezéssel fogunk kezdeni. A tervezés egyik fázisa az adatbázis felépítésének megtervezése. Ehhez legalább nagy vonalakban tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az a normalizálás. Szükségünk van még egy tollra, egy papírra jó esetben egy adatbázis tervező alkalmazásra és 6 darab palacsintára.

Első lépésként együnk meg egy palacsintát.

Második lépésként írjuk össze, hogy mi minden is akarunk az adatbázisunkban tárolni, majd haladjunk végig a normalizálási lépéseken miközben megeszünk egy palacsintát.

Harmadik lépésként együnk meg egy palacsintát.

Negyedik lépésként a papíron meglévő vázlatunkat át kellene tennünk valamilyen digitális formába. Létezik pár vizuális adatbázis tervező és modellező alkalmazás, de az ingyenesen elérhetőek köre már meglehetősen szűkös, a platformfüggetleneké meg eddigi kutatásaim alapján egy darab.

A DBDesigner ingyenes, platformfüggetlen és eddig nekem jól bevált választás. Egyetlen oka volt annak, hogy eddig még nem írtam róla, mégpedig az, hogy majdnem 3 éve gyanús csend van körülötte.

Együnk meg egy palacsintát.

Most azonban valami megmozdult körülötte, ugyanis (Windowsra) kijött egy módosított verzió és át lett keresztelve MySQL Workbench-re. Nem volt időm átolvasni, hogy mi az egész apropója, de számunkra ami lényeg, hogy nekiláttam még egyszer annak, hogy életre keltsem a DBDesigner-t Ubuntu alatt.

Maga a DBDesigner alkalmas az adattábláink vizuális tervezésére, létrehozhatunk vele kapcsolatokat, aminek megörülve a DBDesigner azonnal indexelési javaslatokkal rukkol elő. Ami számomra a fő vonzóerő, hogy az adattáblákat kapcsolatostul és mindenestől ki lehet nyomtatni. Ezek a kinyomtatott adatbázis sémák sokat segítenek azokban az esetekben amikor pár hónap elteltével hozzá kell nyúlni a projekthez. Ilyenkor az adatbázis sémára pillantva sokkal könnyebb felidézni, hogy melyik adat mit ír le és milyen kapcsolatban áll a többiekkel.

Az adattáblák kis dobozokként vannak szemléltetve összekötő vonalkákkal, és ide-oda tudjuk őket húzogatni addig amíg az egész séma könnyen áttekinthetővé nem válik.

A DBDesigner az összerakott sémánk alapján összerakja helyettünk az sql create utasításait, ami már egy kisebb projektnél is sok gépelgetéstől szabadíthat meg.

Táblánként és soronként lehetőségünk van megjegyzések hozzáfűzésére, így kis erőbefektetéssel egy jól dokumentált adatbázis sémát kaphatunk.

Miután megettük a maradék palacsintáinkat már nem is lesz más dolgunk mint elkezdeni kódolni. Miközben mindenki azon gondolkozik, hogy hány újabb palacsintát gyömöszöljön bele a szájába írja meg, hogy hogyan és mivel szokott adatbázist tervezni.

Egyébként kész sémákat CakePHP segítségével meg így lehet megjeleníteni.

8 thoughts on “Vizuális adatbázis tervezés

  1. Üdv!

    Anno felraktam a DBDesigner4-et Ubuntumra, azóta frissítettem Hardy-ra és működik is a grafikus tervezés erejéig. Nagy hátulütője a dolgonak, hogy nem sikerül létrehozni az adatbázis kapcsolatot. Ha jól emlékszem valami lib-et keresgél, de több helyen írták hogy nehezen megoldható a probléma.

    Sikerült esetleg neked felülkerekedni ezen?

  2. docker: Nálam megy csont nélkül. Itt a leírás amit használtam hozzá:
    http://mahmudahsan.wordpress.com/2008/06/19/dbdesigner-in-ubuntu/

    Érdemesb összerakni a workbench-et Ubuntura, az igazából a DBDesigner továbbfejlesztett változata.
    http://vince.tikasz.hu/2007/10/01/mysql-workbench-telepitese-ubuntu-linuxra/
    Egyenlőre alpha stádiumban van a linuxos változat, szóval néhol szétesős, de remélhetőleg egyszer csak stabillá válik.

  3. rrd: Köszönöm a linket, eljártam ez alapján. Sajnos a probléma továbbra is fenn áll, de gondolom ez az előző sikertelen próbálkozásaim eredménye (biztos maradt bent valami szemét)
    Sajnos továbbra is hiányolja a libsqlmy.so állományt. De ha nálad működik akkor a hiba alighanem az én készülékemben van 🙁

  4. A DbDesigner Wine-val is telepítheted Ubuntura. Akkor a Albakos setup.exe verziót kell letölteni, majd Wine-val feltelepíteni. Kár hogy már 1000 éve nem fejlesztik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük